Alapítványunk munkatársai április 21-én egy játékokat és ajándékokat forgalmazó cég jóvoltából, játékokat osztottak a XVIII. kerületi Gyöngyvirág Gyermekotthonban.

Teherautónk csütörtökön délután gördült be a 18. kerületben található Gyöngyvirág gyermekotthon udvarára. Üde, zöld, tavaszi kert és egy szép régi építésű ház tárult a szemünk elé. Az épület bejáratánál kedves gyerekek és mosolygó szemű nevelők vártak. A nagyobb fiúk készségesen segítettek behordani a játékokat, amikkel érkeztünk.

Az intézmény megbízott vezetője kísért be minket a nappaliba, ahol már vártak a gyermekek. Elmondta, hogy a székhelyen és a telephelyen összesen jelenleg 52 férőhelyen 49 gyermek és fiatal nevelkedik. 41 gyermek 7-18 év közötti, 8 fiatal pedig nagykorú már, a legidősebb közülük 20 éves. Az intézményben dolgozó nevelők nagy figyelmet fordítanak arra, hogy kölcsönösen jó, együttműködő kapcsolat alakuljon ki közöttük, a gyerekek és családtagjaik között. Az otthon állami fenntartású és színvonalas beiskolázást biztosít minden egyes növendéke számára.

A fogadást követően kedvesen leültettek minket. Nagy volt az izgalom, a sok kis apró tekintet ránk szegeződött. Voltak, akik felszabadult vidámsággal közeledtek felénk és olyanok is, akik csendben figyeltek. Ezután egy fiúcska meseszép verset szavalt el a tavaszról, melyet egy nagyobb lány írt, aki ugyancsak ebben az otthonban nevelkedik. Az előadás után a gyerekek átadták a rajzaikat, amiket nekünk készítettek. Szebbnél szebb képeket kaptunk űrhajóról, mosolygó gyerekekről, színes kertről, házikóról. Igazán szívmelengető volt a kedveskedésük.

Műsoruk után elérkezett a játékok kiosztása. A hangulat a tetőfokára hágott. A gyerekek körbevettek minket és izgatottan várakoztak. Elsőként a kisebbek léphettek a dobozokhoz, melyekben ott lapult a sok színes játék. Miután kiválasztották, ami a legjobban megtetszett nekik, boldogan ültek vissza a többiekhez és bontották ki a csomagokat, a nagyobbak utánuk válogathattak. A dolgozók elmondták, hogy aznap mindenki egy ajándékot választhatott, a többit pedig folyamatosan osztják majd szét közöttük.

Az örömteli pillanatok után, finom túrós süteménnyel kínáltak meg minket, melyet az egyik nevelő készített nekünk, vegetáriánus módra. Az édességet a gyerekekkel közösen fogyasztottuk el és az utolsó szeletig elfogyott minden.

Meghitt, családias volt a hangulat. A megnyugtató gyermekzsivaj, a szeretetteli szavak, ölelések, melyek a nevelők és a gyermekek kapcsolatát jellemezték, megérintettek minket. Egy kis beszélgetés után körbevezettek az épületben, így láthattuk a szép, rendezett szobákat, melyek otthont biztosítanak az itt élő gyermekek számára.

Elégedetten búcsúztunk el egymástól. A nevelők és a gyerekek megköszönték a szép játékokat, mi pedig a kedves vendéglátást, amiben részesítettek minket.

Bár örömteli dolog megajándékozni másokat, mint édesanyának, mégis összeszorult a szívem, mikor utoljára végignéztem a sok kis arcon és elgondolkodtam azon, hogy milyen hatalmas felelősség életet adni egy gyermeknek, szeretetben felnevelni, mellette maradni minden körülmények között és vigyázni őt addig, amíg a szívünk egy utolsót dobban.