Június elején új program indult Alapítványunknál: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálatával együttműködve fiatalkorú és fiatal felnőtt, enyhe bűncselekmények elkövetésében érintett személyek jóvátételi és közérdekű foglalkoztatásába kapcsolódtunk be.

A program kezdete 2010 végére nyúlik vissza, amikor is a Pártfogó Felügyelői Szolgálat felkeresett minket, és egy Magyarországon is újszerűnek számító kezdeményezés kapcsán kérte az együttműködésünket. A felkérés már első hallásra izgalmasnak tűnt, hiszen általa bekapcsolódhattunk egy újszerű, a társadalomra nézve számos pozitív hatással járó módszer gyakorlattá tételébe, ami számunkra is tapasztalatszerzést, tanulást, fejlődést jelentett. Az együttműködés keretében tehát olyan fiatalokat fogadunk az Alapítványnál, akiket az ügyészség jóvátételi munkára vagy a bíróság közérdekű munkára ítélt. Az első lépes az volt, hogy pontosan megtudjuk, mit is jelentenek ezek a fogalmak. Ebben nagy segítségünkre voltak a Szolgálat munkatársai, akiktől megtudtuk:

A közérdekű munka egy olyan büntetési mód, amelyet enyhébb súlyú bűncselekmények elkövetőivel szemben, bírósági ítélettel szoktak alkalmazni, és amelynek keretében az elítélt a bíróság által kijelölt munkahelyen hetenként legalább egy napon köteles letölteni. Munkájával közvetetten teszi jóvá a közösség számára a bűncselekményével okozott kárt, azonban ha nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, akkor a közérdekű munka helyébe fogházban letöltendő szabadságvesztés lép.

A jóvátétel egy olyan intézkedés, amelyről nem a bíróság, hanem az ügyészség határoz. A megindult büntetőeljárásban az ügyészség határozhat arról, hogy a vádemelést elhalasztja, és az elkövető számára jóvátételi tevékenységet állapít meg. Ennek keretében az érintettek – hasonlóan a közérdekű munkához – szintén a köz javára végzett munkával teszik jóvá a bűncselekményükkel okozott károkat. A jóvátétel keretében végzett tevékenységek meghatározásakor fontos szempont, hogy a kiszabott munka lehetőség szerint közvetlenül kapcsolódjon az elkövetett bűncselekmény jellegéhez (pl. grafitizésért, rongálásért elítéltek a falfirka eltávolításában, közterületi szobrok tisztításában vesznek részt). Ha az érintett a kiszabott kötelességének nem tesz eleget, akkor megtörténik a vádemelés, majd a bíróság ítéletet hoz.

Az első jóvátételre ítélt 2011 júniusában érkezett Alapítványunkhoz, őt illegális szoftvervásárlás miatt kötelezték 30 óra jóvátételi munkára, melynek keretében adatrögzítést, hírlevél szerkesztést, illetve egyéb számítógépes munkákat kellett végeznie. Az első beszélgetésen – amelyre a fiatal a pártfogó felügyelőjével együtt érkezett – a kölcsönös bemutatkozást követően megállapodtunk a munkavégzéssel kapcsolatos részletekben. A pozitív kezdet után azonban sötétebb folytatás következett: az amúgy jó képességű fiatal a megbeszélt időpontokra nem jött el, pártfogó felügyelőjével sem tartotta a kapcsolatot, ezért szigorúbb szankciót kellett alkalmazni vele szemben.

Az eset azonban nem vette el a lelkesedésünket! A rossz neveltetés, a rendezetlen családi háttér, vagy környezet, a hiányos oktatás, és egyéb okok miatt sajnos mindig is lesznek kallódó, felelősségvállalásra képtelen fiatalkorúak, mi azonban lehetőségeinkhez mérten igyekszünk közreműködni sorsuk javításában. Bízunk abban, hogy az Alapítványunkhoz ítélt elkövetőkkel egy olyan szilárd erkölcsi és lelki értékeket képviselő életmódot tudunk megismertetni, amely mintaként, alternatívaként szolgálhat számukra, és ahol önkénteseink, lelkészeink személyében egy elkötelezett, egymást tiszteletben tartó, békés közösség részeként tevékenykedhetnek, megtapasztalva azt, hogy ők is képesek hasznos, a köz számára is pozitív hatással járó munkát végezni. Reményeink szerint hosszabb távon mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy ezt a szemléletmódot – az élet tisztelete, becsületesség, könyörületesség, együttérzés, igazmondás, kemény munka, stb. – az életük részévé tegyék, és a társadalom hasznos és tevékeny tagjai legyenek.